M

A Hajósi Pincefalu

Kép forrása: 6344 Hajós Clothing

Kép forrása: 6344 Hajós Clothing

VALAMIKOR TÖBB PINCE VOLT, MINT AHÁNY HÁZ

Mesélik Hajóson, hogy valamikor több pince volt, mint ahány ház. Sokan két pincét építettek, egyet a bornak, egyet pedig a burgonya és egyéb termények tárolására. Mivel a múlt századokban központi helyet képviselt Hajóson a szőlőművelés, így a pincefalu is, a borospincék voltak a helyi emberek éléskamrája.

A hűvös pincékben bort, burgonyát, almát, borecettel savanyított paprikát tároltak. A szüretelő fahordók alma tárolás célját szolgálták, mégpedig úgy, hogy kibélelték a hordó alját szalmával, majd elkezdték rakni az almát úgy, hogy minden sor közé szalmát tettek. Ezzel a tárolási móddal sokkal tovább lehetet a gyümölcsöt tárolni, kevesebb volt a rothadás, hiszen a hordó alján lévő alma is szellőzött.

HAJÓSI PINCEFALU TÖRTÉNETE A TÁVOLI MÚLTBAN KEZDŐDIK

A fennmaradt írásos dokumentumok szerint, Csáky Imre bíboros 1728. április 10-én kelt szerződésbe foglalta azokat a kötelmeket, amelyek a letelepülő svábok szőlőtelepítéssel kapcsolatos feladatairól és ebből eredő jogaikról szólnak. Valószínű, hogy az érsek kívánságára újratelepítették a török dúlás előtti szőlőskerteket. Az első ültetvények a mai Hild és Szentgyörgy település környékén voltak. Hilden láthatók a földbevájt barlangok, melyek eredete ismeretlen, egyes feltevések szerint ezek a barlangok adtak otthont ebben az időben a bornak. A mai pincefalu területén valószínűleg a 18. század végén, a 19. század elején kezdtek a helybéliek pincét építeni.

A falu melletti löszhát alkalmas volt borospincék kialakítására, közelebb volt, mint Hild, viszont bent a faluban a belvízi problémák miatt nem tudtak borospincéket kialakítani. Első rendelkezésre álló számszerű adat 1851-ből származnak, ebben az időben 553 holdon termeltek szőlőt Hajóson és 363 pince volt.

A századfordulóra a pincék száma 850-re gyarapodott, a szőlőültetvény pedig 1200 holdra. Jóllehet nagy terhek nehezedtek a hajósi gazdákra és időnként súlyos veszteségek érték a szőlőskerteket, mégis megélhetést biztosítottak a családok számára.

A legnagyobb csapást a filoxéra és a peronoszpóra okozta, például 1874. és az 1879. évi szőlőtermés csaknem teljes egészében megsemmisült. Ebben az időben rengeteg szőlő ment tönkre. Megoldást kellett találni a fertőzésekkel szemben, ezért az ellenállóbb homoki szőlők, az amerikai alanyokra oltott, nemes európai vesszők jelentették a kiutat. Az országos erőfeszítések Hajóson is eredményekhez vezettek, hiszen 1908-ban rekord mennyiségű szőlő termett.

A 20. század elején készültek azok a présházak, amelyek azóta műemlék jellegűek. Az épületek ekkor vályogfallal, oromzata tapasztott vesszőfonattal, legfelül pedig aládeszkázott formában épültek. Egy 1935-ben készült statisztikai összesítés szerint Hajóson 1812 holdon termesztettek szőlőt. Jó termés estén a pincékben 25-30 ezer hektoliter bort is tároltak, a második világháború idején azonban szorongatott helyzetbe kerültek a gazdák. Az átvonuló front katonái, hogy borhoz jussanak, több présház ajtaját felfeszítették, a nyitva hagyott, illetve ajtók nélküli pincék zöme kifagyott és tönkrement. Ezek a pusztítások azonban elenyészőek voltak azokhoz a károkhoz mérten, amelyek a háborút követtő békés években érték a pincefalut. 1960-as évek kedvező irányú társadalmi változásaira volt szükség, hogy a pincefalu újjáéledjen. Ekkorra már a kitelepített svábok nagy része visszatért Hajósra és újra gondozta, ápolta a szőlőültetvényeket. Elkezdődött a présházak újjávarázsolása és szép fokozatosan kialakult a pincefalu mai arculata.

A BOROSPINCÉK ÁLTALÁBAN HÁROM RÉSZBŐL ÁLLNAK

A legfontosabb a pincelyuk, amely 20 – 35 méter hosszan nyúlik a löszbe, zömében kézzel kivájva, 3-6 méter mélyen, általában téglapadozat nélkül. A 80-as évek közepétől kezd elterjedni a pincék utólagos kitéglázása, részben esztétikai okokból. Az enyhén lefelé lejtő pincelyukakban találhatóak a borokkal teli hordók. Nem az egész termés kincse, hiszen a szőlő egy részét a gazdák, már a tőkén eladják. Elmondható, hogy a borospincék 90%-ban 10 hl bornál kevesebb érlelődik. Az itt tárolt bor a családi szükséglet kielégítésérére, valamint kisebb hányadában értékesítési célokat szolgál.  A pince fontos részét képezi a présház. Egyik felében tárolják a szőlőfeldolgozás- és művelés eszközeit, a prést, a darálót, az erjesztő kádat. Az épületek nagy részében található a kisszoba, mely a munkában és a megfáradt gazda pihenését szolgálja. Ez a helység szolgál a barátok és a vendégek fogadására. Egyszerű bútorzattal vannak ellátva: konyaszekrény, asztal, székek, esetleg egy fekvőhely. A téli fűtés is megoldott kályhával, kandallóval.

SZENT ORBÁN (PÁPA)

A szobor Vas Csaba alkotása, a borászok védőszentje. A május végi borünnepen megöntözzük az előző év legjobb fehér, rozé és vörösborokkal, hogy a következő szüretkor is jó minőségű szőlőt tudjanak a gazdák szüretelni. Népi Hiedelem szerint, ha Orbán napján esik, akkor rossz lesz a szőlőtermés, ezért meg kell vesszőzni.

CABERNET FOGADÓ

A fogadó borospincéje, az érsek nagy dézsmapincéje volt. 1960-as években lett
államosítva, majd reprezentációs céllal az Állami Gazdaság felépítette a fogadót a
borospince elé. A rendszerváltás után magántulajdonba került. 2014-től Hajós
Város tulajdona.

KÖTELMEK A LETELEPÜLŐ SVÁBOK SZŐLŐTELEPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS EBBŐL EREDŐ JOGAIKRÓL

A fennmaradt írásos dokumentumok szerint, Csáky Imre bíboros 1728. április 10-én kelt szerződésbe foglalta azokat a kötelmeket, amelyek a letelepülő svábok szőlőtelepítéssel kapcsolatos feladatairól és ebből eredő jogaikról szólnak. Valószínű, hogy az érsek kívánságára újratelepítették a török dúlás előtti szőlőskerteket. Az első ültetvények a mai Hild és Szentgyörgy település környékén voltak. Hilden láthatók a földbevájt barlangok, melyek eredete ismeretlen, egyes feltevések szerint ezek a barlangok adtak otthont ebben az időben a bornak. A mai pincefalu területén valószínűleg a 18. század végén, a 19. század elején kezdtek a helybéliek pincét építeni. A falu melletti löszhát alkalmas volt borospincék kialakítására, közelebb volt, mint Hild, viszont bent a faluban a belvízi problémák miatt nem tudtak borospincéket kialakítani. Első rendelkezésre álló számszerű adat 1851-ből származik, ebben az időben 553 holdon termeltek szőlőt Hajóson és 363 pince volt. A századfordulóra a pincék száma 850-re gyarapodott, a szőlőültetvény pedig 1200 holdra.

– Különlegessége, hogy teljesen elkülönült települést alkot, amelynek oka, hogy maga a lakó falu a Kalocsai sárköz, több kis szigetére épült. Belvízi, problémák miatt, nem lehetett a lakóházak alatt, borospincét kialakítani.
– A Duna szabályzásáig, nem lehetett lent a völgyben évelő növényeket telepíteni, a gyakori tavaszi árvizek miatt.
– A legrégebbi présházon az 1840 felirat található, amely Hajós Város tulajdonában áll
– 1982-től minden év május utolsó hétvégén tartjuk az Orbán-napi Borünnepet, amely a pincefalu legrégebbi rendezvénye
– 1987 Szőlő és a Bor Városa (16 település kapta meg Magyarországon)
– Jelenleg cca. 1250 présház található a pincefaluban
– 2000-ben cca.  300 hektár, termő szőlő
– 2008-ban cca. 600 hektár termő szőlő
– XX. század közepéig a meghatározó szőlőfajták: Kövidinka, Mézesfehér, Kadarka
– Napjainkban, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay

Galéria

A galéria képeit a 6344 Clothing készítette.